A Continuous szerintem

Present Continuous

A folyamatos jelen általában a második igeidő, amit megtanulunk, amikor angolt tanulunk, bár vannak olyan könyvek, amik az egyszerű jelen előtt tanítják, mivel a létigét használja segédigének és emiatt először könnyebb vele dolgozni, csak egy –ing-es alakot kell az ige után tenni és már kész is van.

Képzését tekintve ugyanolyan, mint az összes többi folyamatos igeidő, egy létigét tartalmaz jelen időben (am, is, are) plusz egy igét –ing-es alakban. A megfogalmazása viszont kicsit hibás, mert a jelen időkkel kapcsolatban könnyű belekeveredni. Általában az szokott lenni a probléma, hogy az egyszerű jelent akkor használjuk, amikor egy cselekvést szokásosan csinálunk és ebből az ember arra asszociál, hogy „folyamatosan”. Ez azonban nem így van.

A folyamatos jelen idő, a beszéd pillanatában történik csak folyamatosan. Tehát minden, amit a beszéd közben végzünk folyamatos jelenben lesz. Segíthetnek az olyan időhatározók, mint pl.: „now”, „at present”, vagy „at the moment”, melyek az adott pillanatra utalnak. A másik dolog, amit bele szoktunk keverni, a „just”, mivel ez jelenti angolban, hogy éppen, viszont ez a Present Perfect Simple – höz tartozik, és arra utal, hogy valami nem olyan régen fejeződött be. Jelen időben, ha arra akarunk utalni, hogy valami éppen most történik, nem is feltétlenül kell használnunk időhatározót, mert maga az igeidő kifejezi.

-What are you doing?

-I’m watching TV.

Ebből már tudjuk, hogy ez most történik, nem kell még hangsúlyozni is, főleg nem a „just” határozóval.

Past Continuous

 

A folyamatos múlt végre nem csak a nevében folyamatos, hanem ténylegesen egy folyamatot jelöl a múltban, ha olvastátok a Continuous – Passive – Perfect  részt, akkor a képzése eléggé egyszerű, mert mivel Continuous, ezért az alap, képzési szabály szerint to be + ige inges alakja, és mivel past, ezért a to be múlt idejét használjuk, azaz, was vagy were.

Pl: I was watching TV at 2 o’clock yesterday.

Ha belegondolunk az egyszerű múlt használati szabályába, akkor azt látjuk, hogy azt akkor használjuk, ha a múltban egy cselekmény már lezárult. Végül is, ezt is tekinthetjük lezártnak, de ettől függetlenül azt is észre kell, hogy vegyük, hogy TV-t nézni nem tudunk csak egy pillanatig, nem túl valószínű, hogy pontban 2:00:00-kor néztük csak a TV-t hanem valószínűleg előbb kezdtük el és később fejeztük be, mint 2 óra.

Talán egy ábra segít megérteni. Nem életem ábrája, de aki ismeri a rajzolási képességeimet, az tudja, hogy ez egy mestermű :D

Szóval mit is kell látnunk az ábrán. Eléggé elcsépelt jelölési mód, de a folyamatos múltat egy hullámvonal jelöli, mutatva a folyamatosságát. Látjuk, hogy 2 órakor pontban TV-t néztem, de az is látszik, hogy nem akkor kezdtem és nem is akkor fejeztem be, szóval egy hosszabb idő alatt folyamatosan csináltam. Valamivel könnyebb helyzetben vagyunk akkor, ha az igének van igekötője, mert bármilyen furcsa, a magyarban is van „folyamatos múlt”, nyilván ezt így nem tanuljuk, mert mint igeidő nem létezik, de tudunk kifejezni folyamatot. Ezt úgy tudjuk megtenni, hogy a múlt idejű igekötős igék igekötőjét nem az ige elé, hanem az ige mögé tesszük.

Pl.: Ha azt mondom, hogy : ’A gyerekek elfutottak, amikor meglátták a rendőröket. ’ akkor az egy pillanat, mert elfutni nem lehet folyamatosan, maximum futni, tehát ez azt mondja nekünk, hogy a gyerek abban a pillanatban futottak el, amikor meglátták a rendőröket. Ezért ezt úgy fordítjuk, hogy „ The children ran away when they saw the police”

Ha viszont az igekötőt a szó után tesszük, azaz: ’A gyerekek futottak el, amikor meglátták a rendőröket’, azt sugalljuk, hogy a gyerekek már futás közben látták meg a rendőröket, futni meg csak folyamatosan lehet, szóval a fordítása : „ The children were running away when they saw the police.”

Alapvetően leszűrhető az a következtetés, hogy ha egy ige elé igekötőt teszünk, akkor biztos, hogy nem folyamatos: pl.: megette, elvitte, visszament, felmászott, megtanulta. Itt már csak arra kell majd figyelni, hogy az egyszerű múlt idők közül melyiket fogjuk használni (Past Simple, Past Perfect Simple, Present Perfect Simple).

 

Future continuous

A folyamatos jövő viszonylag ritka, de azért előfordul a nyelvben, mint ahogy a múlt időben is, ez is logikusabban folyamatos, mint a jelen. Itt valóban a jövő egy időpontjában folyamatosan zajló cselekvést fejezzük ki. Sokszor használjuk a This time + jövőidejű időhatározó szerkezetet, pl.: This time tomorrow I will be sleeping – Holnap ilyenkor aludni fogok. Tehát a holnapi nap folyamán ebben a pillanatban éppen folyamatban lesz a cselekvés. De ugyanúgy lehet helyettesíteni az időt, egy konkrét időponttal vagy egy cselekvéssel. Ott viszont vigyáznunk kell, mert ha cselekvéssel jelöljük az időt, az általában a „when”-nel történik, ez után csak jelen időt használhatunk, mert időhatározói mellékmondat.

Continuous Logika

A Continuous logika is hasonló a Perfect-hez. Itt is nagyon fontos, hogy a jelen idejű igeidőt üzembiztosan tudjuk képezni és alkalmazni. Én személy szerint, ha nem vagyok biztos abban, hogy egy cselekvést folyamatosban kell-e mondani, csak elképzelem, hogy hogyan mondanám jelen időben, és ha ott folyamatost használnék, akkor a többiben is azt fogok, mert egyszer mindegyik cselekvés „most” volt vagy lesz. Ez furán hangozhat, de gondoljunk bele:

I was watching TV at 3 o’clock yesterday. – Tegnap 3-kor TV-t néztem

Tegnap 3-kor, ha megkérdeztek volna, hogy mit csinálok akkor az a beszéd pillanatára vonatkozott volna, szóval úgy válaszoltam volna, hogy.

I am watching TV. – TV-t nézek.

Jövőben pedig ugyanígy járunk el:

I will be watching TV at 3 o’clock tomorrow. – Holnap 3-kor Tv-t fogok nézni. Ha holnap 3-kor kérdezik meg, hogy mit csinálok az pedig akkor lesz a beszéd pillanata és ezért folyamatos.

Tiltott igék – Stative verbs

Vannak az angolban olyan, statikus, igék, amiket nem használunk folyamatos alakban, mivel nem egy konkrét cselekvést fejeznek ki. Ezeknek 4 csoportja létezik:

1.      gondolkodással kapcsolatos igék: think, know, understand, remember, stb.

2.      érzékeléssel kapcsolatos igék: see, hear, smell, touch, stb.

3.      érzelmekkel kapcsolatos igék: love, like, dislike, hate, want, care, stb.

4.      birtoklással kapcsolatos igék: have, own, belong, possess, stb.

Ezek az igék általában nem állnak folyamatos alakban, mert statikusak, de mivel angolban nagyon sok kivétel van, ezért gyakran előfordul, hogy látjuk őket –ing-es alakban. Szóval a szabály az, hogy akkor nem használjuk őket folyamatos alakban, ha nem tudatos a cselekvés.

PL.:

A szeretet sosem tudatos, nem azért szeretünk valakit, mert akarjuk, az csak jön, nem azért hallunk valamit, mert meg akarjuk hallani, hanem mert elég közel voltunk ahhoz, hogy ez megtörténjen, nem azért látunk, mert látni akarunk. Nézzünk egy példát:

Roses smell good. – itt a rózsa nem „tehet” róla, hogy jó illata van, nem ő irányítja.

I’m smelling roses. – itt én döntöttem el, hogy meg fogom szagolni a rózsát, én irányítom tudatosan a cselekvést.

Egy másik példa, amikor az adott ige mást is jelent:

I can see that house on the corner. – Látom a házat a sarkon – nem azért látom, mert akarom, hanem mert ott van és egyszerűen érzékelem a jelenlétét.

I’m seeing my friends at the weekend. – Találkozom a barátaimmal a hétvégén. Itt a „see” nem konkrétan érzékelést jelent, hanem a másik jelentése, a találkozni, van jelen, ezt már én irányítom.

I have a car. – itt  „have” birtoklást fejez ki, ezért nem rakhatom folyamatosba, illetve az is igaz, hogy ez egy általános dolog, nem csak ebben a pillanatban van autóm.

I’m having a shower. – itt a have szókapcsolatban van, nincs köze a birtokláshoz, ezért lehet folyamatosba tenni.

A „be” létigét is csak bizonyos esetekben használhatjuk folyamatos alakban, amikor nem létezést fejez ki.

I am a teacher – itt létezést fejez ki.

You are being sad. – itt egy állapotot fejez ki, ami alapvetően nem jellemző, ezt magyarban töltelék szavak segítségével tudjuk csak kifejezni. Ma olyan szomorú vagy.