Passive szerintem

A Passive-tól vagy szenvedő szerkezettől mindenkit kiráz a hideg, aki angolt tanult, mert a magyarban nem annyira használatos ebben a formában, illetve sokan magyartalannak is gondolják.

Habár van egy szabálya, miszerint az aktív, vagy cselekvő mondat tárgya lesz a szenvedő mondat alanya, és az ige to be + past participle alakban kerül a mondatba, szerintem van ennél egyszerűbb megfogalmazás is.

Ha nem úgy tekintünk a passzív mondatokra, mint szenvedő szerkezetre, hanem, mint egy egyszerű melléknevet tartalmazó mondatra, sokkal könnyebb dolgunk van. Miért is lehet ez így? Mert valójában a past participle egy befejezett melléknévi igenév, ami  majdnem úgy viselkedik, mint minden más melléknév.

Nézzünk egy példát:

The apple is red. – Az alma piros. Itt ugye látszik, hogy a red, mint melléknév szerepel a mondatban.

Cseréljük ki a red melléknevet, valami másra:

The apple is washed. – Az alma mosott. (Az alma meg van mosva) Lám, lám ez egy passzív szerkezet. 

Nyilván így azért nem fordítjuk magyarban, de mégis az.

Innentől már nem nehéz, ha tudjuk az igeidőket, csak változtatgatjuk a to be-t (was, were, have been, had been, have been being stb.)

Igeidő vs Idejüség

Gondolom, most páran hülyén néznek, hogy ez miről fog szólni, mert magyarban ez a két dolog ugyanazt jelenti az esetek többségében. Mivel az angolban 4 jelen, 4 múlt és 4 jövő igeidő van, ezért van némi különbség ezekben is. Direkt nem azt írtam, hogy idő, hanem hogy igeidő, mert egyáltalán nem mindegy. Sajnos, vagy nem sajnos, ki-ki döntse el, az angolban a jelen igeidők eléggé sokoldalúak. A két Perfect (Present Perfect Simple, Present Perfect Continuous) ki tudnak fejezni múlt IDEJÜSÉGET attól függetlenül, hogy tipológiailag a jelen IGEIDŐKHÖZ tartoznak. A két másik (Present Simple, Present Continuous) pedig a jövő IDEJÜSÉGET tudnak kifejezni. Most a használatukhoz írok egy kis segítséget, a képzésüket megtaláljátok a blogon elég sok helyen. Nézzünk egy kis áttekintést:

Present Time – Jelen idejüség

Ez a legegyszerűbb, mert ezt csak a jelenigeidők fejezik ki, nem is kell sokat vacakolni velük.

Present Simple

·         általános cselekvés, szokás, tény

Present Continuous:

·         beszéd pillanatában történő cselekvés

·         to be + ing ha az alanyra nem jellemző viselkedést fejezünk ki

·         always/never + ige+ing, ha valami irritál minket

Present Perfect Simple / Present Perfect Continuous

·         múltban kezdődött, jelenben is tart leginkább (for/since)

Past Time – Múlt idejüség

Ez már gázosabb, mert a jelen igeidők közül a Prefect-ek is fejeznek ki múlt idejüséget bizonyos esetekben és ez szokta a legnagyobb problémát okozni.

Past Simple:

·         múltbéli szokás – used to (ha már nem érvényes)

·         jelenre nem érvényes cselekvés (időhatározóval)

·         narrálás

·         megismételhetetlen cselekvések

Past Continuous

·         múlt egy időpontjában folyamatosan zajló cselekvés

Past Perfect Simple:

·         két múltbéli cselekmény közül az, amelyik már befejeződött, mire a másik elkezdődött

Past Perfect Continuous:

·         két múltbéli cselekvés közül az, amelyik már egy ideje folyamatban volt, mire a másik elkezdődött, ezt általában jelezzük az időtartam megjelölésével, de nem mindig fontos, ha egyértelmű

Present Perfect Simple:

·         eredménye van a jelenre nézve

·         még megismételhető a jelenben is

·         még nem történt meg, de megtörténhet

Present Perfect Continuous:

·         hatása van a jelenre nézve (a hatás és az eredmény között az a különbség, hogy ha csinálunk valamit, azt az eredmény miatt csináljuk, és nem a hatás miatt. Szóval, ha autót szerelünk annak az eredménye az, hogy az autó működik (nyilván, ha nem én szerelem :P), a hatása lehet az, hogy elfáradunk, koszosak leszünk, megsérülünk stb)

Future Time – Jövő idejűség

Future Simple

·         ígéret

·         hirtelen döntés

·         ajánlat tétel

·         jóslás

Future Continuous:

·         a jövőben egy adott időben folyamatosan zajló cselekvés (nem tudom feltűnt-e de ugyan az, mint a Past Continuous csak jövőben)

Future Perfect Simple

·         a jövőben két cselekmény közül az, amelyik már befejeződik, mire a másik elkezdődik

Future Perfect Continuous

·         a jövőben két cselekmény közül az egyik már egy ideje folyamatban lesz, mire a másik elkezdődik, ezt általában jelezzük

Future Perfect vs. Past Perfect (http://petiangolblog.blogspot.hu/2013/09/future-perfect-vs-past-perfect.html)

Present Simple:

·         órarend, menetrend, időrend

·         időhatározói mellékmondatok

Present Continuous

·    előre eltervezett közeli jövő időhatározóval (FONTOS: ha ezzel az igeidővel akarunk jövő időt kifejezni, akkor mindenképp ki kell tenni a jövőidejű időhatározót, mert ha nem tesszük, vagy nem szerepel sehol a szövegben, akkor jelen időnek minősül)

Nyilván a Future Time- ba még beletartozik a to be going to, és a to be about to, a múltba pedig a was/were going to, illetve a was about to, de mivel ezek csak szerkezetek, és nem igeidők, nem foglalkozom velük most.

Szóval, a lényeg annyi, hogy nem szabad a magyarhoz viszonyítani, mint ezt már többször leírtam meg elmondtam, mert csak saját magadat szívatod meg vele. A magyarban 3 igeidő és, mint mindenhol, 3 idejüség van, ezért túl nagy választék nincs, erre nem kell túlzottan odafigyelni. Bár néha mi is fejezünk ki jövőt jelennel, csak fel sem tűnik.

Ha vizualizálni akarjuk az igeidőket, azt a legegyszerűbb így:

PPS

PPC

PS

PC

Pres PS

Pres PC

PresS

Pres C

FS

FC

FPS

FPC

A két széle, vagyis, a kék és a sárga soha nem találkozhatnak, legalábbis nagyon kicsi az esélye, hogy egy mondaton belül egymásból következve láthatóak legyenek, ezért van az, hogy a következő mondatban pl. Fel fog hívni, amint megérkezett. – nem múlt idő lesz, mivel a fel fog hívni jövő ezért a megérkezett present perfect lesz, mivel a jövő és múlt nem találkozik. He will call you as soon as he has arrived.

Gotcha?

Eurovision 2014 - dreams do come true

Eurovízió – Egy álom valóra válik

                2005 óta követem figyelemmel az Eurovíziós Dalversenyt, mivel szeretem a zenét és a különböző nyelveket, és mióta dalszövegeket írok, mindig is ott motoszkált a fejemben, hogy milyen király lenne, ha egy dalom, amit én írtam bejutna, és sok ember megismerné. Ez most végre megvalósult és nagyon büszke és boldog vagyok, hogy a „We all” ott van a legjobb 30 dal között.

                Szerintem sokkal erősebb a mezőny, mint tavaly, hiszen azért tavaly sem Kriály Vitkor, sem Király Linda nem vett részt, illetve az ismeretlenebb előadók között is sok olyan van, akinek az én megítélésem szerint erős lett a dala. Szerintem abszolút megjósolhatatlan, hogy ki fog kijutni a nemzetközi színpadra, mivel mindegyik dal más stílusú, és más rétegnek szól és a maga műfajában mindegyik kiemelkedő.

                A „We all” szövege lehet, hogy egyszerűnek tűnik első hallásra, de ha kicsit olvasunk a sorok között, akkor azért komoly mondanivalót lehet felfedezni benne. Ez egy igazi pop dal, dinamikus és könnyen megjegyezhető a dallama és a szövege is. Ez a dal nem szeretné megváltani a világot, nincsenek benne hatalmas magasságok, viszont pont ettől jó, a kevesebb néha több. Sok kommentben látom, hogy a refrén idegesítő, sok benne a We all, de mások meg pont ezt szeretik benne, szóval nem lehet olyan dalt csinálni ami mindenkinek egyformán tetszik.

                Egyenlőre még belegondolni is durva, hogy esetleg mi is kijuthatunk a koppenhágai döntőre, de az esély megvan. Hiszek a dalban, és Bogi tehetségében, hogy akár még ez is sikerülhet. Persze addig még sok fordulót túl kell élni, de menni fogJ

                Február 1.jén lesz adásban a dal az M1-en, aki teheti figyelje és szavazzon, ha kell (majd integetek a képernyőről wuhuuu :D )  

http://www.youtube.com/watch?v=rwLV66QLCfs

Halloween – nem tehetsz ellene semmit

Minden évben eljön az a nap, október 31, azaz Halloween estéje, amikor az átlag magyar idióta (már bocs, akinek nem inge…) sikító frászt kap, hogy minek kell ünnepeket átvenni Amerikától és, hogy ez csak a Nyugat majmolása, és egyébként is nekünk, magyaroknak mindenszentek és halottak napja van. Rohadtul ki tudok akadni ezeken a megnyilvánulásokon, amik annyira nem is lennének idegesítőek, ha lenne valami alapja, vagy ha a nagy magyarságot hangoztatók 90%-ka nem akarna kimenni  külföldre dolgozni, vagy esetleg már azt is teszi.

Az első baromság, ami mindig  a facebookon és mindenhol kering, hogy a Halloween az a mindenszentek és halottak napja helyett van, kvára nem, mert mind a kettő különböző ünnep, vagyis mind a három, plusz nem is Amerikából ered, hanem Írországból és egy kelta ünnep. Utána lehet nézni a neten.

A másik dolog, amit nem értek, hogy egy ünnepet miért egy nemzethez kötnek, rohadtul semmi köze hozzá, ez vallás függő. Valóban a Halloween mára elvesztette az ősi tartalmát, leginkább a gyerekeknek nagy buli ez, hogy lehet tököt faragni, meg jelmezbe bújni, olyan, mint a farsang, csak itt még csokit is kapnak. Ez miért rossz, a gyerekek tök jól elszórakoznak a jelmezeikben és ennyi, nincs szó semmiféle halottak iránti tiszteletlenségről, ahogy egyesek ezt az ünnepet definiálják. Nem láttam még egy gyereket sem a temetőben flangálni ilyenkor sírokat döntögetni, azt sajnos megteszik sokan mások, sokszor máskor.

Az Amerika majmolásról meg annyit, hogy valaki elkezdte ezt a dumát és a sok birka meg megy utána. Pedig nézzünk csak körül, mi nem Amerika, ami Magyarországon van. A ruha, amit hordasz, a zene amit hallgatsz, az étterem ahova jársz, a műsor a TVben, vagy a film a moziban, amit nézel nagyrészt Amerikából származik, de még nagyon sok minden, ha csak a nyelv változásait vesszük alapul. Szóval Amerika mindenkinek ott van az életében valamilyen szinten, de ha nem Amerika, akkor valamelyik más nemzet, pl elektronikai cikkek közül gondolom, senki nem magyar márkákat használ, már ha egyáltalán van ilyen, nem tudom.

El kéne végre fogadni, hogy Magyarország egy nagyon kicsi ország, és mindenféle hatás éri, amiket beépít a saját kultúrájába. Persze tök király a hátrafelé nyilazás, meg a matyó mintás abroncsos szoknya, de gondolom, túl sokan nem használják őket a minden napokban. Ha meg igen, akkor bocs. Ez a 21. század, ha nem tetszik, akkor is az, és az is marad, amíg nem jön a 22.

Remélem, akik most fortyognak a Halloween-en karácsonyfát sem állítanak, mert az meg Svédországból ered, az is nyugat és a Svédek nagy százaléka beszél angolul is, akkor most ők is fúúúúúúúújjjjj? De gondolom ez senkinek meg nem fordult a fejében, hogy a karácsonyfát megkérdőjelezze, mert hát az normális, egy pár év múlva már a Halloween is normális lesz, és lesz majd más, amin forronghat mindenki. Nem mondom, hogy az ilyen gondolkodás mód miatt tart ott az ország, ahol tart, mert utálom ezt a mondatot, de jelen esetben van benne némi igazság.

Ez megmutatkozik az idegen nyelv tanulásban is, nem egyszer hallottam már, hogy miért nem tanulnak meg az amerikaiak vagy az angolok magyarul, ha idejönnek nyaralni, nekünk miért kell tudnunk az ő nyelvüket?! Azért bmmeg, mert egy 10 milliós ország vagyunk egy olyan nyelvvel, ami másoknak nem jelent semmit, nem a nagyok fognak alkalmazkodni a kicsikhez, ez soha nem is volt így, és nem is lesz.

Szóval szerintem mindenki nézzen magába mennyire „majmolja” Amerikát privátban és utána posztolgasson f.szságokat a Facebookon és egyéb helyeken, hogy ő mekkora magyar attól, hogy utálja Amerikát.

Happy Halloween y’all !

Könnyű vagy nehéz

Mindenki nagyon könnyen dobálózik ezekkel a szavakkal, pedig ezek nagyon szubjektív kijelentések. Mindenkinek az könnyű, amit már tud vagy ért, és mindenkinek az nehéz, amit még nem. Viszont nem szabad csak olyan dolgokkal foglalkozni, amit már ismerünk, és könnyen megy, mert úgy nem fejlődünk. Persze, erre lehet kapásból azt mondani, hogy „de akkor nincs sikerélmény”.

Erre csak annyit mondok, hogy a magyaroknál tök mindegy, mert mindenki rosszul áll hozzá a dolgokhoz. Ha könnyű feladatot kapsz azért nincs sikerélményed, mert agyon vágod azzal, hogy „ hát mert ez könnyű volt”, ha meg nehezet kapsz, akkor azzal, hogy „ ez nem megy, mert nehéz”.

Ha még valakit sikerül is rábírni, hogy csinálja a nehezebb feladatokat és sikerül megcsinálnia, mondjuk 3* annyi idő és energia befektetéssel ahhoz képes, amit könnyűnek ítélt meg, akkor is az a válasz, hogy „jó de mennyire sokáig tartott” – ÉÉÉÉÉÉS? de sikerült nem? Majd legközelebb már kevesebb idő alatt fog menni.

 

Ez leginkább azoknál az embereknél figyelhető meg, akik valamilyen területen nagyon jók, illetve olyanoknál, akik semmiben sem. Akik semmiben sem jók azért reagálnak így, mert eleve elkönyvelik magukat loser-nek, ha nem megy elsőre. Akik viszont kiemelkedőek egy bizonyos területen, ők azért reagálnak így, mert a saját területükön egy „nehezebb” feladatot is képesek megcsinálni rövidebb idő alatt, viszont egy ismeretlen terület „nehezebb” feladata frusztrálja őket, mivel megszokták, hogy nincs akadály számukra. Nem gondolkodnak el rajta, hogy milyen volt, amikor azon a területen kezdtek dolgozni, nekik sem ment minden könnyen, nekem sem, sőt, meg lehet nézni a - Story of my life – posztokat, amiben leírom, hogyan jutottam el idáig. És ez még semminek sem a csúcsa, nekem is még nagyon sokat kell tanulnom és fejlődnöm mindenféle szempontból, de sohasem nyávogtam azon, hogy ez vagy az nehéz. (na jó talán TRX-en:D:D:D)

Nem lehet bevezetni egy feladatot sem úgy, hogy ez most könnyű lesz, mert akkor ha meglátja az első akadályt a diák egyből elkezd vinnyogni (bocs a kifejezésért), hogy hát ez nem is könnyű, de ha úgy vezetsz be egy feladatot, hogy ez nehéz, akkor meg neki sem hajlandó állni, mert fél tőle. Fél tőle, hogy hibázik, hogy kudarcot vall, hogy lerombolja vagy erősíti azt a képet, amit magában felépített. Holott hosszútávon sokkal jobb hibázni és tanulni belőle és később nem elkövetni, mint nem csinálni, így nyilván nem is hibázunk, viszont csak egy helyben toporgunk.

És akkor jönnek a nagy szavak, hogy „én sosem fogom megtanulni angolul”, „én ehhez hülye vagyok” stb. Én sem azért nem tudok németül, mert hülye vagyok hozzá, hanem mert utálom, ezt az utálatot próbálom leküzdeni magamban, mert a mester diplomámhoz kell egy nyelvvizsga és tudom, ha ezt az undort le tudom küzdeni, sima ügy lesz a nyelvvizsga. J Nem keresek folyamatosan kifogásokat, hogy miért is nem álltam még neki tanulni, egyszerűen azért, mert nem szeretem, teljesen más mentalitású nyelv, mint az angol, és nem tetszik ez a mentalitás, de meg fogom tanulni J

Szóval összegezve a lényeg az, hogy ne mindig válaszuk a könnyebb utat, és ne is mindig a nehezebbet. Ha mindig könnyű úton járunk, akkor nem fejlődünk, ha meg mindig a nehézen nincs sikerélmény, de ha a nehezet választjuk, ne féljünk hibázni, de még inkább fontos, hogy tanuljunk a hibáinkból, esetleg másokéból.

Múlt idő - (Past Simple, Past Continuous, Past Perfect Simple, Past Perfect Continuous, Present Perfect Simple, és Present Perfect Continuous)

Talán az egyik legnehezebben angolra átültethető magyar igeidő a múlt idő, mivel nem csak magát az időt hordozz, hanem legtöbb esetben valamiféle plusz információt is a cselekménnyel kapcsolatban. Ezért hiába fordítjuk szimplán múlt időben a mondatot, sok minden függ a körülményektől (van e időpont, cselekvések száma, mennyi ideig történt, még tart-e, elkezdődött e közben egy másik stb)

A hiba, amit a legtöbb nyelvtanuló általában elkövet, az, hogy nem úgy nézi a múlt időt, hogy ez egy szabályrendszer, és nekem ezt meg kell tanulnom, hogy normálisan tudjam használni, hanem egyből el kezd ellenállni, hogy de minek ennyi, mi értelme van stb. Ezzel igazából mindenki a saját helyzetét nehezíti meg, mert a nyelvtan szabályai ettől még nem fognak változni, viszont saját magát annyira frusztrálttá teszi, hogy az életben nem fogja normálisan használni a múlt idő teljes repertoárját.

Szóval most megpróbálom bemutatni, hogy azzal a 6 igeidővel, amivel tudunk múltat kifejezni (Past Simple, Past Continuous, Past Perfect Simple, Past Perfect Continuous, Present Perfect Simple, és Present Perfect Continuous), milyen különbségeket tudunk megjeleníteni. Most a különböző igeidők képzésével itt nem foglalkozom, ez haladóknak való poszt, kezdők még a nagy részét nem tanulták és ez így rendjén is van.

Azt még azért megjegyezném, hogy ezeknél is lehet még több felhasználási mód, pl.: szövegkörnyezettől függően, de most csak az alapeseteket fogom megmutatni és magyarázni. Nem fogom tárgyalni a speciális időhatározókat, amik egyes időkhöz tartoznak, azt mindenki tanulja meg a szabályból.

Past Simple:

1.       I bought a car yesterday.  – Tegnap vettem egy autót. Itt a lényeg az időhatározón van, már lezárult a cselekvés és nincs kapcsolata a jelennel.

2.       I bought a car. – ha simán csak időhatározó nélkül írjuk le ugyanazt a mondatot, akkor is azt jelenti, hogy vettem egy autót, de egy olyan háttér információt hordoz, hogy már soha többé nem leszel képes autót vásárolni, amit persze még ebben a nehéz anyagi helyzetben sem lehet ennyire előre vetíteni.  (Általános reakció: ez mekkora hülyeség – az, de fogadd el, hogy az egyszerű múlt idővel olyan cselekvéseket fejezel ki időhatározó nélkül, ami már nem történhet meg újból)

3.       He lived here for 4 years. – itt a ’for’ szokott megzavarni több embert, mert ezt alapvetően a present perfect-nél szoktuk használni, de itt is lehet. Ilyenkor azt jelenti, hogy már nem lakik ott az illető.

4.       I kissed her when she woke up. – itt a két cselekmény között nem telt el hossz idő, sőt egy időben történtek, és még azt is láthatjuk, hogy csók idejét meghatározta a felébredés, szóval minden szempontból egyszerű múltnak kell lennie.

Past Continuous:

1.       I was watching TV at 3 o’clock yesterday. – itt a 3 óra a lényeg, mert ha nem lenne ott, csak a yesterday akkor egyből egyszerűben kellene írni, így viszont egy folyamatot jelez, mivel TV-t nézni nem tudunk csak egy pillanatig.

2.       I was watching TV while I was eating. – talán ez a legkönnyebben felfogható folyamatos múltas példa, itt mind a két cselekvés folyamatosan, párhuzamosan zajlott a múltban ezért mind a kettő folyamatos lett.

3.       I was watching TV when the phone rang. – itt a folyamatosan zajló TV nézést félbeszakította a telefoncsörgés, ami csak egy pillanatig tartott, kicsit hasonlít az első példához, csak itt az időt a telefoncsörgés jelöli nem egy időhatározó.

Past Perfect Simple:

1.       Before I went to bed, I had watched TV. – ennél az időnél csak annyi a lényeg, hogy tudni kell, melyik cselekvés történt előbb, itt a TV nézés, mert utána mentem lefeküdni, ezért a tv-nézést past perfectbe – azaz régmúltba kell tenni, mert előbb történt és sok idő telt el.

Past Perfect Continuous:

1.       Before I went to bed, I had been watching TV for 3 hours. – Itt csak az a különbség az előzőhöz képest, hogy jelöltük a korábbi esemény időtartamát, ezzel jelezve, hogy folyamatosan zajlott a másik előtt.

Present Perfect Simple:

1.       I have bought a car. – az egyszerű múlthoz képest annyi a különbség, hogy itt a lényeg a cselekményen van, és az autó megvétele a lényeg, plusz azt is jelenti, hogy még valószínűleg vehetek kocsit az életem során.

2.       I have cleaned my room – majdnem ugyanaz a lényege, mint az előzőnek, de ennek a háttér jelentése, az hogy tiszta a szobám, tehát van eredménye.

3.       I have just had breakfast. – éppen most fejeztem be nem rég a cselekvést.

4.       I haven’t seen the Eiffel Tower. – még nem láttam, de még láthatom.

Present Perfect Continuous:

1.       I have been cleaning my room. – szintén múlt időben fordítom, de itt nem az EREDMÉNY a lényeg, hanem a HATÁS. Hatás lehet pl.: koszos a kezem, elfáradtam. pl.: - You look tired? What have you been doin? – I’ve been cleaning my room.

2.       Somebody has been eating from my plate. Somebody has been sleeping in my bed. – (Hófehérke) – bosszúságot fejez ki (Valaki evett a tányéromból. Valaki aludt az ágyacskámban)

Direkt nem kevertem bele a present perfect jelenbeli használatát, mert itt csak a múlt idő a lényeg, illetve direkt hagytam ki a speciális időhatározókat, mint az ago, for, since, yet és already – mivel ezeket meg lehet tanulni a szabályból és igazából egyértelmű a használata. Mármint abból a szempontból, hogy nem érdemes rajta gondolkozni, hogy ezek miért állnak az egyes igeidőkkel, meg kell tanulni sajnos és használni. Szóval ahelyett, hogy felhúzod magad rajta, hogy angolban ennyi féle módon lehet múlt időt kifejezni, a magyarban pedig mindegyik teljesen ugyanúgy hangzik, gyakorold őket és tanuld meg jól használni, mert pont azért tudja kevés ember használni őket, mert könnyebb panaszkodni és fikázni a nyelvet, hogy minek ennyire bonyolítani, ahelyett, hogy elfogadnánk, hogy ez ilyen. A magyarnál miért nem parádézik senki, hogy múlt időben is ragozunk???? NA UGYE ?!

Szókincs és hallásutáni értés fejlesztés

A nyelvtant általában könnyű fejleszteni, ha valaki nekifekszik vagy eljár tanárhoz, viszont a szókincsünket és hallásértésünket már nehezebb. De erre is van megoldás, az interneten számos olyan oldal van, ahol mindenki megtalálhatja a szintjének megfelelő feladatokat és fejlődhet a saját ütemében ha rendszeresen nézegeti az oldalakat.

Kezdő szint:

Az egyik legjobb oldal, amit nem rég találtam, és szoktam is alkalmazni az órákon az a www.newsinlevels.com - ezen a honlapon 3 szinten olvashatunk és hallgathatunk ha nem is napi, de aktuális híreket. Minden szint ugyanazt a hírt mondja el, nyelvtanilag a szintnek megfelelően. Az első és második szinten csak egy felolvasott szöveget tudunk meghallgatni hozzá, viszont a 3. szinten megnézhetjük a videot is hozzá, aminek már persze nyelvtanilag és szókincsileg is nehezebb szövege van. Az mp3akat le is lehet tölteni, a videot pedig youtube to mp3 converterrel szintén lementhetjük a gépre.

Haladó szint:

Ha valaki már nyelvvizsgára készül, esetleg felsőfokon beszél, az nyugodtan látogasson el a www.npr.org webcímre. Ez egy nemzeti rádió honlapja, ahol szintén meg lehet hallgatni a híreket, némelyikhez a szöveget is közzéteszik, de valahol csak az összefoglalását olvashatjuk el, ami szintén sokat segít, ha nem teljesen értjük az audio-t. Itt is teljesen ingyen letölthetjük a műsorokat, amiket újra és újra meghallgathatunk.

Minden szinten:

Két honlap is van, ahol lehet választani szinteket, csak úgy, mint  az elsőnél. www.lingq.com ez alapvetően egy közösségi oldal, regisztrálni kell, de nem fizetős. Választhatunk a szintünknek megfelelő szövegeket, amihez a szöveget és az audiót és megjeleníthetjük. Mindezek mellett szótanulásra is alkalmas, mert minden szövegben megjeleníti a szerinte ismeretlen szavakat, amiket utána gyakoroltatni is tudunk vele. Nem kell külön szótár hozzá, mert össze van kötve az alkalmazás a google fordítóval így csak rákattintunk és már mutatja is a magyar megfelelőjét. Szintén letölthető a hanganyag.

A másik ilyen honlap a www.breakingnewsenglish.com itt nem csak hogy hanganyagokat és híreket hallgathatunk, de egy csomó feladatlapot is találunk a különböző hírekhez, megoldókulccsal, mind hallásutáni értésre, mind szókincsfejlesztésre nagyon alkalmas. Kezdőtől a haladóig terjednek a szintek, de nagyon kezdőknek azért nem ajánlott, mert a hírek témái még nem engedik meg a teljesen alapvető nyelvtan használatát.